Ingyenes karácsonyi zenés E-CARD-ot is küldhet oldalunkról barátainak, rokonainak, munkatársainak itt.
5 országból importált és saját gyártású exkluzív karácsonyi és újévi üdvözlőlapok és képeslapok választékát kínáljuk elsődlegesen céges megrendelőinknek. Specialitásunk a kreatív papírra készült, aranyozott, dombornyomott, stancolt karácsonyi és újévi üdvözlőlap, amely a múlt század technikáját idézi fel, ami ismét a reneszánszát éli.
Tekintse meg karácsonyi képeslap-katalógusainkat online vagy személyesen a Pólus Centerben, valamint Szugló utcai irodánkban és mi 1 héten belül teljesítjük megrendelését. Egyedi elképzeléseket is megvalósítunk.
A megrendelés gombra kattintva megrendelheti a kiválasztott meghívót.
Az esküvői meghívó képére kattintva nagyobban jelenik meg.
Szerkesztési költség: 3000 Ft (darabszámtól függetlenül)
A Karácsonyi üdvözlőlapok nyomási költsége nem tartalmazza a képeslap összeszerelését, masnik megkötését. Ezt külön 100,- Ft/db áron vállaljuk, de ha postáznunk kell, akkor nem ajánljuk, mert a kiegészítők összegyűrődhetnek, törődhetnek.
2013-as karácsonyi katalógusaink:
Karácsonyi üdvözlőlapok - 2013/S - N Vissza
A különféle karácsonyi üdvözlőlapok albumának tematikája:
1. albumban sok exkluzív karácsonyi üdvözlőlap található - ezeket a lapokat csak ebben az évben terjesztjük;
2. albumban rengeteg képeslap közül válogathat a kedves érdeklődő - terjesztésük csak ebben az évben;
3. album szintén extra minőségű karácsonyi képeslap és üdvözlőlap, de egy részük már az előző évben forgalomba került és egy részük jövőre is megtalálható lesz a választékban;
4. albumban általános karácsonyi és újévi képeslap, üdvözlőlap található, ezek üzleti forgalomban is kaphatók, áruk alacsonyabb, de nagy részük már évek óta forgalomban van és a következő években is kaphatók lesznek;
5. album amerikai karácsonyi képeslapokat és üdvözlőlapokat tartalmaz, ezek csillogósabbak, jobban visszatüktözik az amerikai izlést;
6. album visszafogottan elegáns, európai izlésű karácsonyi képeslapokat, üdvözlőlapokat tartalmaz;
A képeslapok küldésének története
A tömegméretekben gyártott és széles körben elterjedt képeslapokat a hivatalos postai levelezőlap bevezetése előzte meg. Az első ilyen levelezőlapot az Osztrák-Magyar Postaigazgatóság adta ki 1869-ben. A levelezőlap és a képeslap közötti átmenetnek tekinthetők azok a levelezőlapok, amelyek valamilyen címert, hazafias illusztrációt tartalmaztak a címzési oldalon. Ilyenek voltak az első osztrák és magyar levelezőlapok is.
Az első képes levelezőlap készítőjét nem lehet egyértelműen meghatározni. Több országban is készült 1870-ben olyan levelezőlap, amelyre ráillik a mai fogalmak szerinti "első képes levelezőlap" megtisztelő cím.
Kezdetben a képes levelezőlapok hátoldalát csak a címzésre lehetett használni, és ide ragasztották a bélyeget is. A kép a másik oldal negyedét, harmadát vagy felét foglalta el, a fennmaradó részre lehetett írni az üdvözlő sorokat. A századfordulóra megnőtt az illusztrációk mérete, alig maradt hely az írás számára, ezért gyakori, hogy az üdvözlő sorokat a képre is ráírták. Ez nagyon zavarta a képek látványát, ezért a legtöbb ország 1904-1905. évtől a képeslap hátoldalát megosztotta a címzés és az írás számára.
A századforduló éveiben már az egész világon elterjedt a képeslap. Fotóműtermeknek és nyomdáknak jó üzleti lehetőséget biztosított az új divat. Termékei között vannak - mai szemmel nézve - nevetséges, művészietlen, naiv lapok is. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy nem egy esetben ezek a lapok megörökítettek olyan eseményeket, épületeket, utcákat, amelyek csak ezeken a felvételeken maradtak meg. Ezek pótolhatatlan kultúrtörténeti dokumentumok.
A képes levelezőlapok készítése jelentősen összefügg a fotó- és nyomdatechnika fejlődésével. A legelső lapokat fotók alapján készített színes rajzok alapján készítették. A rajzokat litografált eljárással sokszorosították. Ahhoz, hogy az eredeti fotót is sokszorosíthassák, a nyomdatechnika fejlődésére volt szükség. Ez az új eljárás a fénynyomás volt, amelyet Magyarországon Divald Károly honosított meg. Hátránya volt, hogy csak 500-1000 darab közötti mennyiségeket lehetett készíteni egy nyomólemezzel. Közben a fotózásban is új anyagok jelentek meg, amelyek már alkalmasak voltak sokszorosított képek készítésére, így főleg a 20-as évektől egyre több "eredeti fotó" megjelölésű lap került forgalomba. A 30-as évektől viszont az ofszet eljárás indult világhódító útjára, és ma is vezeti a képeslap gyártási eljárás rangsorát.
A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdődött, addig főleg német és osztrák kiadók látták el Magyarországot képeslapokkal. 1896-ban a Millennium alkalmából a Magyar Posta 32 lapból álló sorozatot jelentetett meg, amely történelmünk eseményeit, Budapest és néhány vidéki város jellegzetességeit mutatta be. A kiadott lapokról nem áll rendelkezésre semmilyen nyilvántartás. Az 1899-ben megjelent Képes Levelezőlap című szaklap is csak megközelítő számokat közöl, amikor ismerteti, hogy Budapestről mintegy 1800, a többi településről mintegy 2500 fajta képeslapot készítettek.
A litografált eljárással készült lapok többségét külföldi kiadók készítették. A helyi kiadók közül a századfordulón a legtöbb lapot Breisach Sámuel, Komlós M. Miksa, Fenyvesi Miksa adták ki. A két világháború közötti években néhány budapesti cég az egész országra kiterjesztette kiadásait.
Ilyenek pl. Monostori György, Knöpfmacher J, Karinger, Gárdony és Fenyvesi, Vasúti levelezőlap árusítás, Barasits J. és végül Weinstock Ernő. Ezek a nagy országos kiadók monopolhelyzetüknél fogva el is sorvasztották a vidéki magánkiadásokat.
A második világháború után rövid ideig ezek a kiadók még működtek, de az államosításkor ezek is megszűntek, illetve egy országos állami kiadóvállalatba olvasztották be őket. Ennek fő reprezentánsa a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata lett. így. A rendszerváltás éveiben a kiadói állami monopólium feloldásra került, így mára ismét a magánkiadók jelentetik meg a képeslapokat.
A képeslapküldés kezd kimenni a divatból. A mobiltelefon, SMS, e-mail gyorsabb, esetenként még olcsóbb is, a lelassult és megdrágult postai szolgáltatásnál. A modern hírközlési lehetőségek konkurenciája csökkenti a képeslapok iránti keresletet, de nem szünteti meg.
A festészet sem szűnt meg a fényképezés feltalálásával, a mozi és a színház sem halt meg a televízió megjelenésével és az újságok is túlélik az internet elterjedését.