Esküvői idézetek

 

Oldalunkon 807 db esküvői idézet található

Magyar szerzők
Külföldi szerzők Itt kereshet szerzőre vagy vers részletekre:
Dalszövegek
Bibliai idézetek
Szerző nélkül
Egyéb
Angol
Német
Utoljára feltöltött idézetek

Idézetlista - Anonym

Találatok száma: 105

Lélegzeted megrebbent minden új levelet a fákon, kellemed szabja meg a folyók rohamát a széles lapályon. Tiéd a hév s a láng a virágok izzó szívében: az élet értelmét adod a szerelem erõs hitében.
Az élet rögös útján Nekünk találkozni kellett, Hogy hitben, szeretetben Éljünk mi egymás mellett. Fogd meg hát kezemet, Én is veled megyek, Rád bízom magam, Mert nagyon szeretlek. (Menyasszony) Megfogom kezedet És megígérem neked, Hogy az élet rögör útján Végig elkísérlek. Boldogok leszünk, Hiszen én is szeretlek. Amíg szívem dobbanni fog, Hozzád min
Ha a szépséget keresed, ne engem szeress, hiszen a legszebb nem lehetek! Ha a jóságot keresed, ne engem szeress, hiszen a legjobb nem lehetek! Ha a szerelmet keresed, engem szeress, hiszen senki nincs, aki téged nálam jobban szeret!
Megkötöm lovamat szomorú fûzfához, megkötöm szívemet gíönge violához. Lovamat eloldom, mikor a nap fölkel, de tõled, violám, csak a halál olda el.
A tengerpartot járó kisgyerek mindig talál a kavicsok közt egyre, mely mindöröktõl fogva az övé, és soha, senki másé nem is lenne
Lelkünk tiszta szerelmével oltár elé megyünk, Hogy egymásnak hûségeküt tegyünk. S ha szerelmünk lángja parázzsá csitulna, Gyermekünk szemében újra, sújra lobogna.
Ha házasodni készülsz legyen nyitva mind a két szemed, ha megházasodtál hunyd be az egyiket.
Szeress mert rövid az élet Szeress mert múlnak az évek Szeress mert annyira kívánlak Szeress mert míg élek, csak téged imádlak.
A napjaid, e bennem átélt napok átfolynak szememen, mint hosszú sorok. S úgy állt össze közös könyvünk: a szerelem. S ahogy fejlik meséje hõsnõm vagy benne és hõsöd én. Bármi legyen, rossz vagy jó végünk, Életnek szép e dús regény.
Eddig csak álmodtunk terveztünk még Most valóra válhat minden ami kép Az élet tárt karokkal vár s, hogy szép lesz-e, Csak rajtunk áll.
Lágy zsongó hangok mellett Esküszünk egymásnak örök hûséget S a síríg tartó szeretet erõs szálai Kötnek össze örökre bennünket, Ha felemeled fehér fátylam S ha az elhangzott "IGENT" Csókkal pecsételjük meg. Ne ejts könnyet csak halkan szólj: "Ez kettõnk kívánsága volt!
Halkan csendül a kisharang, Imára kulcsol a kezünk, Két szív kezet nyújt egymásnak, Örök hûséget esküszünk.
Karodba hajtom szeretõ szívem. Rád bízom most már az életem. Mi leszünk már csak, Te meg én, És boldogan haladunk egy biztos cél felé.
Esküvõre kondul ma a harang, Új fészket kap két fehér galamb. Teljesedjen minden kívánsága, Boldogság kísérje új otthonába.
Érted vagyok, és Te értem vagy, Te értelmet és fényt adsz minden napnak Szeretelek én és kettõnk dolgán Nem változtat többé semmi már.
Mikor a viharos vágyak sodrába veszve s mindent felejtve már csak égek, reszketek, s orjöngve szorítok valakit a szívemre egy lényt, kit szeretek.
Egyedül félszárnyú angyalok vagyunk, s csak úgy tudunk szárnyalni, ha összekapaszkodunk.
Mióta láttam a szemed tiszta fényét, azóta nem tudok élni Nélküled, Mióta megbûvölt egy pillanatnyi szépség Azóta szeretlek én...
Két lélek és két ifjú szív. Van-e szebb, mint mikor egymást meglelik? Két lélek, amit a szeretet összeköt. Olyan kapocs ez, amely örök.
Nincs szebb tartalma életünknek, mint megszépíteni azok életét, a kiket szeretünk.
Nem ígérek kincset, csillagot, Csak egy hû szívet adhatok. Érzem másé nem lehetsz, Én is csak a Tied, ha örökké szeretsz.
Te azért születtél, hogy szeressenek, Én azért, hogy Téged szeresselek, És csak annyit ér az életem, Amennyi boldogságot Te adsz énnekem.
Lágy zsongó harangok mellett esküszünk egymásnak örök huséget, S a sírig tartó szeretet eros szálai kötnek össze bennünket.
Szeretlek, hála az égnek, szeretlek, akár az angyalok. Szeretlek, boldogságom titka, szeretlek, mást nem mondhatok.
Számtalan magányos perc Most tünjetek nyomtalan el. Megtaláltam kivel boldogan élhetek Kinek szemébe õszintén nézhetek. Csak õ és senki más Szívem mást nem lát Csak téged, kit szeretek Kivel igazán szerelemben élhetek.
Bármily csodálatos is az elsõ szerelem, semmi nem olyan felkavaró, mintha az ember kap egy második esélyt is a boldogságra.
Szívemet neked adom. életem megosztom veled, mert néküled élni nem tudok, és soha már nem is akarok.
Álmaimban, ezer éjen, láttalak már réges-régen. Szívemben éreztem bizton, veled lehetek csak boldog. Arcod néztem, kezem fogtad, hû szívem szívedbe zártad. Elvezettél tündérföldre, hogy miénk legyen az éden.
Együtt megyünk sorsunk útján, Egy csónak ringat a tengeren, Bármerre is ragad a hullám, Te együtt sírsz vagy kacagsz velem.
Láttalak, rám néztél, mint még soha más, lényed fényes csillag lett életem égboltján. Veled teljes minden, boldog lett a világ, s örökmécsesként ég szívünkben ez a láng.
Szeretlek szívemmel, Szeretlek lelkemmel, Szeretlek ábrándos Örült szerelemmel!
Nem tudjuk még, de mégis jó nagyon, Itt vagy velem, s kezedet foghatom, Ezer veszély, szakadék mélyre vár Le fogjuk gyõzni, hiszen ketten vagyunk már.
Lennék hûs fád, árnyékot adó, lennék virágod, illattal csábító. Lennék Napod, fénye világodnak, lennék Holdad, õre álmaidnak. Lennék szeled, lágyan hûsítõ, lennék vágyad, forrón csábító. Vagyok ami vagyok, téged álmodó, vagyok a szerelmes, szívét odaadó, vagyok a társad, egy életre szóló.
Talányos utakon jár, váratlan a szerelem, de ha ránk talált, összefûz örökre.
Nem ígérek kincset, csillagot, Csak egy hû szívet adhatok. Érzem másé nem lehetsz, Én is csak a Tied, ha örökké szeretsz.
Nincs szebb tartalma életünknek, mint megszépíteni azok életét, a kiket szeretünk.
Fogadd el tõlem az élet kalandját, szerelmem, hûségem, s kettõnk boldogságát.
Kis hajó az élet tengerén, ketten vagyun, csak Te meg én, viharban, forró napsütésben. Halálig együtt az élet tengerében szeretni kell, nagyon szeretni, s minden vihart könyebb elviselni. S ha majd egyszer véget ér az élet, utolsó mondatom: Szeretlek Téged
Boldogsághoz mi kell nekem? Nap, hogy nappal fény legyen. Hold, hogy éjjel is megleljelek. Te, hogy velem éld le az életed.
Borús napok napfénye vagy, a világ hihetetlenül szép veled. Együtt boldogan élni egy életen át, csak ez vágy hatja át a szívemet.
Köszönöm az életnek, hogy Téged megadott, köszönöm a sorsnak, hogy hozzám elhozott. Áldom azt az utat, melyre most lépünk, vigyázzon ránk az ég, hogy róla le ne térjünk.
Felhõk felett égen szállni, ketten a világban állni, egyszerûen együtt lenni, álmodni és tervezgetni. egymás karjába merülni, félelmeket elsöpörni, feloldódni, összebújni, együtt élni és szeretni. Csak ennyit akarunk...
Meghajtom magamat szerelmes szívedhez, Lehajtom fejem szerény életedhez, Életem öröme vígságod legyen, S bánatunk és fájdalmunk is közös legyen.
Karodba hajtom szeretõ szívem, Rád bízom most már az életem, Mi leszünk már csak, Te meg én, És boldogan haladunk egy biztos cél felé.
Rózsa ha nem volna talán nyár sem volna pille nem csapongna, madár se dalolna
Ne higgy annak, ki feléd nevet s esküvel fogadja, hogy szeret. Annak sem ki könnyet ejt, mert ki könnyen sír, könnyen felejt. Csak ki szemedbe néz némán, az szeret igazán.
Van aki könnyen eléri azt akit szeret, van aki sír szenved, míg az övé lehet. Van aki könnyen bír feledni, van aki meghal, mert nagyon tud szeretni!
Szívem kereste õt, kiben megbízhatok, ki gondol reám, akire vágyhatok. Lelkem kereste õt, ki jobbik felem, el nem hagy soha, boldog lesz velem. Mára szívem repes, együtt dobban veled, lelkem immár teljes, társra lelt tebenned.
Érted haragszom én nem ellened, nosza szorítsd meg a kezem, mellyel magasra tartlak álmaimban.
Nincs szebb, mint szeretni és szeretve lenni, Boldogok vagyunk, mert együtt vagyunk. Nem hagyjuk az érzést elkopni, megfakulni, Egymást hûen szeretve az élettõl tanulunk.
Szerelmünk olyan, mint a ködös esõ, mely lágyan szitál ugyan - de megárasztja a folyót.
Megérteni egymást örömben, szenvedésben, segíteni ha csak egy szóval, egy gondolattal is, nagyobb mìvészet, mint végig barangolni a világot, gazdagnak lenni és szórni a pénzt. Mert lelkeink kincse talán a legnagyobb ajándék és legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk, s, amiért nem tudjuk elégszer mondani, hogy "Köszönöm".
Szerelmünk a Föld egy kis darabját hasonlatossá teszi a Mennyhez. Szerelemünk a Mennyek egy darabját varázsolja nekünk a Földre.
Sorsunk egybeforrt Együtt megyünk tovább Az élet viharában Te vigyázol reám Köszönöm, hogy szeretsz, Hogy hiszel nekem, Hogy megosztod velem Az életed
Szívembe költözött a boldog tavasz, mikor elmondtad, mennyire szeretsz, És minden ízemben éreztem a választ, s hogy én már örökké a tiéd leszek.
Majd szeretsz? Én most szeretlek, most vagy itt, hát most ölelj meg, a jövõ sötét világ. Késlekedsz még? Jöjj csak szépen, most csókolj meg Százszorszépem, gyorsan száll az ifjúság
Tégy örökké boldoggá engemet, Néked adom tiszta lelkemet, Légy hozzám kedves és türelmes, Mert együtt élni csak így érdemes.
Megérteni egymást örömben, szenvedésben, segíteni ha csak egy szóval, egy gondolattal is, nagyobb mu¿vészet, mint végig barangolni a világot, gazdagnak lenni és szórni a pénzt. Mert lelkeink kincse talán a legnagyobb ajándék és legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk, s amiért nem tudjuk elégszer mondani, hogy... KÖSZÖNÖM
Százszor boldogok, akiket sértetlen kötelék, jó szerelem fon át...
Hogy élhettünk, te meg én, mielõtt szerettük egymást?
Te vagy a lelkem, életem, tündökölsz, tisztán, fényesen: hol is találnék csillagot, mely így ragyog, mely így ragyog?
Ígérd meg azt, hogy szemrehányást szíved magába nem fogad, s nem kéri tõlem soha vissza aranyos ifjúságomat
Csendes orgonaszó mellett Igent mondok Te meg én, E hang örökké cseng majd a fülembe, Tied vagyok, te az enyém.
Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be Krisztus törvényét.
Mi egymásnak születtünk, de össze kellett hatni ezer oknak, esélynek, véletlennek, jaj de soknak, hogy létrejöjjön ez, szóval szerelmünk.
Akarok lenni Neked az élet, A levegõ, mely Téged éltet, A simogató, megértõ szeretet, Mely munkádban segít és vezet. Akarok lenni Neked az álmod, Hogy mikor fejed álomra hajtod, Akkor is mindig Veled legyek, S ha pályánk végefelé közeleg, Hulló csillagokkal letûnni Veled.
A hajad olyan fekete, a ruhád olyan fehér: az ifjúság ígérete az élettel felér. Ó csal az ember élete! Ki tudja mi nem ér? Ruhád is lesz még fekete, hajad is lesz fehér...
Hogyha hiszel, add a kezed, És ne kérdezd, hogy ki vezet, És ne kérdezd, hová megyünk, Csak azt kívánd, hogy örökké Együtt legyünk! Mariann Mi nem éltünk külön tévelyegve, Talán egy kis fészek adja meg nekünk, Hol ajk az ajkon egymást átölelve, Nevetve, sírva, boldogok leszünk! László
Nevemet úgy õrzi,mint feleség Szívem azt dobogja, hogy szerelmes vagyok belé. Szeretni csak egy lányt lehet Feleség meg csak õ lehet István Mikor megláttalak, rögtön megszerettelek s megkérlek, hogy az oltárhoz szépen elvezess. Az oltártól visszakaplak én Te legyél nekem a legjobb férj. Ildikó
Egy életre elköteleztem magamat - választottam, Mostantól kezdve nem az lesz a célom, hogy azt válasszam, aki tetszik nekem, Hanem, hogy annak tetszem, akit Választottam.
Amikor bennem legnagyobb volt már az ínség, akkor mutatta meg szíved, hogy van még segítség akármennyi a kín, s az undor akármilyen nagy, mind-mind elmúlik csendesen, ha Te velem vagy.
Megfogom kezedet, s megígérem Neked, hogy az élet rögös útján végig elkísérlek. Boldogok leszünk, hisz én is szeretlek, Amíg szíved dobogni fog hozzád mindig hû leszek. János Az élet rögös útján nekünk találkozni kellett, hogy hitben, szeretetben éljünk mi egymás mellett. Fogd meg hát a kezemet és én veled megyek, reád bízom magam, mert nagyon szeretlek. Éva
Ha majd aranygyûrû ragyog az ujjadon S Édesanyád szívét marja a fájdalom, Mert azt hiszi elviszlek messzire, S rajta kívül nem fog már szeretni senki sem, Becsüld meg jól azt az aranykarikát, Mert cserébe hagytad el Édesanyád.
Hogy szép az élet, te mondtad szüntelen S hogy higyjük: akartad. S míg játszadoztak rajta bús mosolyok, Erõt és hitet prédikált az ajkad.
Eddig csak álmodtunk, terveztünk még. Most valóra válhat minden, ami szép. Az élet tárt karokkal vár, S hogy szép leszel-e, csak rajtunk áll.
Együtt megyünk sorsunknak útján, Egy csónak ringat a tengeren, Bármerre is sodor a hullám, Te együtt sírsz vagy kacagsz velem!
Az élet egy angolkeringõ, mit eltáncolsz a sírig. Sorsod csupán attól függ, hogy kivel táncolod végig.
Feladok érted mindent, Leszel cserébe Te a mindenem?
Jobban szeretlek , mint ahogy tegnap szerettelek , de kevésbé mint holnap foglak szeretni.”
Kellene ma éjjel egy kis haccáré-haccaccáré, hadd legyen a szám a szádé, Óh Tádé, miért vagy málé, kilesi a vén hold ingyen, csipkés kis hálóingem, ha valaki pajkosan tekint rám az a végén a Mennyben jár.
Ne rejtõzz el, úgyis látlak! Rád csukom a szempillámat. Benn dörömbölsz a szívemben, s elsimulsz a tenyeremben, s elszimulsz az arcom bõrén, mint vadvízen a verõfény. Nagyon jó vagy, jó meleg vagy, nagyon jó így, ha velem vagy. Mindenekben megtalállak, s öröm markol meg, ha látlak. Nézz rám, szólok a szemednek, ne fuss el, nagyon szeretlek.
Szívem ezt a percet nagyon régen várja, Amelyben Te leszel az életem párja. Oly boldogan gondol szívem a jövõre, Mikor elmondhatom: Enyém vagy örökre.
see who we are see who we can become...
Ha férfiként járod a világot, iránytût és térképet félretéve, határt és utakat nem vigyázva, akkor csak egy dolog irányíthat, hogy oda érkezz, ahova indultál. Egy csillag. És amikor kiválasztod és követni kezded, gondolnod sem kell rá, felemelkedik lehorgasztott fejed.
Tiéd volt a szív tavaszán nyílott elsõ érzelem, Az utolsó dobbanás is a Tiéd lesz kedvesem. Te azért születtél, hogy szeressenek, Én azért, hogy Téged szeresselek, És csak annyit ér az életem, Amennyi boldogságot E adsz énnekem.
Szerelemünk táplálja a tüzet, Lángjai korbácsolják az eget, Fénye dacol a messzeséggel, A tomboló vihar sem olthatja el!
A házasság olyan valami, mint amikor az ember használati utasítás nélkül kezd el legóból építkezni.
Az élet remény, küzdelem, bukás, Sírig tartó vágy, versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet. Tudom, ez az élet! Az élet rögös útján nekünk találkozni kellett, hogy hitben, szeretetben éljünk mi egymás mellett. Fogd meg hát kezemet, és én Veled megyek, reád bízom magam, mert nagyon szeretlek. Megfogom kezedet és megígérem Neked, hogy az élet rögös útján végig elkísérlek. Boldogok leszünk, hiszen én is szeretlek, amíg szívem dobogni fog, hozzád mindig hû leszek.
Eljegyeztelek nehéz szerelemmel Téged, ki hû vagy és halk mint az ég, S felesküszöm szelíd, szép kezedre, hogy el ne hagyjalak, amíg csak élsz!
Meghajtom magamat szerelmes szívedhez, Lehajtom fejem szerény életedhez, Életem öröme vígságod legyen, S bánatunk és fájdalmunk is közös legyen.
Valóra válik a régi álom, Te leszel a hûséges párom. Mond igent és tedd rá életed, A szavad szent, amíg a sír eltemet.
Van aki könnyen eléri azt akit szeret, van aki sír szenved, míg az övé lehet. Van aki könnyen bír feledni, van aki meghal, mert nagyon tud szeretni!
Szemed színe, mint az ég, mióta megláttam bennem ég, az irántad érzett szenvedély, mely nem halványul, ne félj. Te vagy a fény az életemben, ha mindent félre kéne tennem, nem érdekelne, hát legyen, csak Kedvesem Örökké légy velem! (võlegény neve) Ha lépésemre senki sem vigyázna, Félve lépnék a nagyvilágba. De Te itt vagy velem, Ki erõsen fogja a kezem, Jöhet az élet bármi gondja, baja, Karjaidban suttogom: nem hagylak el soha! (menyasszony neve)
"A házasság a legnagyobb felfedezõút, amin ember csak végbemehet."
Egy a szívem, egy a párom, Boldogságom Tõled várom!
Most valóság lesz minden édes remény, Mely régen ott élt a szív rejtekén, Az élet, és a szerelem tárt karokkal vár, S hogy szép lesz-e, csak rajtunk áll.
Idõ állj meg egy pillanatra S ti suhanó percek várjatok míg õk ketten esküt tesznek, Hogy egymáshoz örökké hûek lesznek csak addig várjatok
A télben minden tûz ott van A hajnalban minden éj ott van A csendben minden hang ott van A fehérben minden szín ott van A szemedben minden szem ott van A szívedben minden szív ott van A szomjban minden íz ott van A lemondásban minden hit ott van A tétlenségben minden vágy ott van A szerelemben minden itt Ott van.
A boldogság olyan madár, amit bezárni, megkötni nem lehet. Nekünk kell úgy élni, hogy velünk maradjon és elkísérjen egy életen át.
Egy mosolygásod volt csak minden, De nekem elég volt egészen.
Atyját és az anyját elhagyja az ember, Ragaszkodik asszonyához, akit az Isten rendel. Egy test és egy lélek lesznek mától kezdve, Közös teher, közös öröm, együtt az Úr kezében. S. J.
Jobb kettõnek együtt kéz a kézben járni, akármilyen hideg jöhet, azoknak nem kell fázni. Ellenállni könnyebb, ellenség ha támad, velünk az Úr kegyelme van, még a pokol sem árthat.
Ha lépésemre senki sem vigyázna, Félve lépnék a nagyvilágba. De Te itt vagy velem, Ki erõsen fogja a kezem, Jöhet az élet bármi gondja, baja, Karjaidban suttogom Nem hagylak el soha.
Arany karikagyûrû ragyog ujjadon, Édesanyád szívét marja a fájdalom. Mert érzi, hogy elvisznek örökre, S rajtad kívül nem lesz senkije. Becsüld meg hát az aranykarikát, Mert cserébe adtad az édesanyád.
A pillanatok zörögve elvonulnak de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben.